Chip 1996 April

home *** CD-ROM | disk | FTP | other *** search

/ Chip 1996 April / CHIP 1996 aprilis (CD06).zip / CHIP_CD06.ISO / hypertxt.arj / 95H12 / CEBIT95.CD next >

Wrap

Text File | 1996-02-08 | 33KB | 518 lines

@VVilágok találkozása@N Ki tudja, hányadik, vörösen parázsló lámpákkal kivilágított kamiont hagyjuk már el, hány éjszakai hózivataron vágtunk már keresztül? A kocsi reflektorfénye ismét beleszúr a távolba, s felvillan a következô várost jelzô kék tábla. Regensburg, Nürnberg, Kassel ... és végül Hannover. Kora reggel van, még kávéhoz sem lehet jutni az alvó városban. Végre kinyit a pékség, a reggeli után besorolunk a Messegeländéhez vezetô sorba, sôt a sajtóközpontba is eljutunk. Már délre jár, mire végzünk a formaságokkal. Holnap nyit a Cebit, a világ legnagyobb informatikai szakkiállítása. Idôben érkeztünk.De rövid ideig maradunk. Az, aki nem csupán egy-két témakör iránt érdeklôdik, hanem az itt összesereglett informatikai világ egészérôl kívánt képet kapni, gyakorlatilag megoldhatatlan kérdés elôtt állt. Huszonöt, egyenként lakóháznyi alapterületû csarnokot, hatezer-nyolcvannyolc kiállítót végigjárni, közel száz elôadást meghallgatni egy hét alatt lehetetlen. (Jövôre ráadásul -- a kiállítók kívánságára -- egy nappal rövidebb lesz a vásár, viszont évenként nyitja meg kapuit a müncheni Systems.) Nincs egyedül üdvözítô módszer arra, hogyan lehet jól eligazodni ebben a rengetegben... @VVesszôfutás@N ...pedig német alapossággal válogatták külön a szervezôk a témaköröket. Az északi kaputól indulva a legnagyobb, az 1-es pavilonba lép az ember, ahol a legjelentôsebb hardvergyártók gyûltek össze. A következô csarnokot a szoftveróriások töltötték meg. Feltûnôen nagy területet foglalt el a Symantec, szomszédságában a Borland, majd a Novell hívogatta a látogatókat. Szabályos forgalmi dugót okozott az Apple, ahol a kíváncsiak sorban állva várták, hogy bejussanak az Apple-féle jövôképet bemutató ""sötétkamrába". A 18-as pavilonban egy csokorba gyûltek a bank- és biztonságtechnikai kiállítók: érme- és bankjegyszámlálókat, vírus- és adatvédelmi termékeket hasonlíthatott össze egymással a nézelôdô. Öt pavilon ugyan kizárólag a távközlésé volt, ám az elôzôeknél csekélyebb érdeklôdés jelezte: szenzációs újdonság nem érkezett a Cebitre. Az Ericssonnál GSM telefonba öltöztetett kisasszonyok reklámozták a legkisebb készüléket, a GH337-est. A standon kiegészítôk, külsô mikrofonok, PCMCIA kártyák, asztali készülékek voltak az üveg mögött. Külön területet szentelt a svéd gyártó alközpontjainak, titkárnôi készülékeinek. A csarnokot átszelô folyosó túloldálán a Siemens nézett farkasszemet a svédekkel. Szlogenjük (""Kompetencia a hálózati rendszerekben") jelezte: itt sem találkozhatunk sosem látott dolgokkal: ISDN vonalanalizátort, ATM berendezéseket, s persze multimédia rendszereket állítottak ki. Közvetlen szomszédságukban a Deteve drót nélküli telefonjai, rádiós kisközpontjai, CB rádiói és 450 megahertzes készülékei kínálták magukat. Az Alcatel szabályos kisvárost épített fel, amelyben a legfôbb attrakció a változatos színekben pompázó 450 megahertzes telefonok gyûjteménye volt. Az AT&T területén videokonferencia fogadta a látogatót, és a fogyasztói elektronika cégére alatt alközpontokat, drót nélküli telefonokat, kisközpontokat és interaktív televíziót lehetett látni. Hatalmas területet foglalt el, és a hazai cégnek kijáró érdeklôdés övezte a Bosch Telecom kiállítását. Mellette a Nokia legújabb, de már nálunk is használatos GSM telefonjai bújtak meg egy sarokban. Åtellenben, a 8-as pavilonban az irodatechnikáé volt a terep. Ez magában foglalta az írásvetítôktôl a PC mellé tehetô gégenyakú kamerán keresztül az Adobe dokumentumolvasó és -feldolgozó szoftverein át az érintôképernyôs gépekig a teljes spektrumot. Itt mutatkoztak be a Packard Bell új multimédia készülékei, itt építette fel hatalmas standját a Samsung is, az emeleten pedig -- az EDRS, azaz European Data Recovery Service égisze alatt -- a Kürt Kft-t kereshette fel az érdeklôdô. Ugyancsak a felsô szinten találkoztunk a Chinon CD-meghajtóival, a stand mellett lyukkamerák figyelték a nézelôdôt, aki pedig polarizációs szemüveget vett magára, háromdimenziós képet szemlélhetett a monitorokon. A Sony legújabb büszkesége egy apró GSM telefon volt, amelyet itt jelentettek be, emellett azonban a walkmantôl a videokamerán keresztül a személyi számítógépig teljes termékskáláját felvonultatta a japán cég. Külön csoportot képeztek a távol-keleti kis OEM-ek, s bár a számukra lekötött terület körülbelül ugyanakkora volt, mint az Egyesült Ållamok lilában úszó pavilonja, az itt felvonultatott termékek alapján a látogatónak az a benyomása alakulhatott ki, hogy a szingapúri, tajvani kis klóngyártóknak nincs helyük e komoly kiállításon. Mit hoztak ide a tajvaniak? Gépházakat, dugaljakat, processzorhûtô ventilátorokat, kártyákat, alaplapokat, hangszórókat, monitorokat. Példa erre a Chemon Enterprises: hangszórókkal, gépházakkal, átalakítókkal, CD-tároló dobozokkal, kábelekkel, egerekkel és mousepadekkel jelentkezett. Ezek közül az egyiken pingvinek, a másikon koalák, a harmadikon elefánt, a negyediken oroszlán, az ötödiken rögbimeccs, a hatodikon bicikliverseny, egy sorozaton különféle rajzfilmjelenetek, másokon vicces ábrák voltak láthatók, sôt olyan is akadt, amelyen meztelen nô napozik. ""Egy cég, egy vitrin" alapon volt itt kártya, offline UPS, ISO 9001 minôsítésnek megfelelô monitor három év garanciával, mágneskártya-olvasóval egybeépített billentyûzet, kézi scanner -- éppen szemben az Egyesült Ållamok és Kanada standjaival, ahol hasonló termékeket (például alaplapokat, RAID rendszereket, adatkazettákat stb.) állítottak ki. @VCD-k és noteszek@N Egy szó mint száz: nem szolgált rendkívüli meglepetéssel az idei Cebit, noha számos -- köztük egy sor német -- cég idôzítette termékbejelentését ezekre a napokra. Az azonban elmondható, hogy a kiállítás a CD jegyében telt. Természetesen ma már kompakt lemezen hozzák forgalomba a szoftvereket. Emellett nemcsak minden, magára valamit is adó magazin jelenik meg CD-s melléklettel, hanem egyes sajtótájékoztatók szövegét is CD-n kapta kézhez a hallgatóság. S ha már a trendeknél tartunk, nem mehetünk el szó nélkül a hordozható gépek mellett. Ållítólag a világ leggyorsabb noteszgépével mutatkozott be a Cebiten a Texas Instruments. A Windows 95-re optimalizált Travelmate 5000-ben a PCI sín elônyeit a 75 megahertzes Pentium gyorsaságával párosították. Hasonló tulajdonságokkal rendelkezik a First International 75 és 90 megahertzes Pentiumra alapozott Leo Designote 5500 típusú modellje és ugyancsak pentiumos notebookot állított ki egy brit vállalat, a Tadpole: P1000-es gépe a 100 megahertzes P54C-re épül, s az év végéig piacra kerül a 120 megahertzes változat. (Az 1984-ben alapított cég egyébként Sun Sparc és PowerPC processzoros noteszeket is gyárt.) Szakértôk a piac telítôdésérôl beszélnek: míg az évtized elején évente 30 százalékkal nôtt a forgalom, idén már csak 9 százalék körüli növekedést várnak Nyugat-Európában. Igaz, így is 2,3 millió noteszgép eladására lehet számítani a kontinens nyugati felében, miközben asztali PC-bôl várhatóan 10,8 millió darab fog elkelni, mégpedig nem sokkal kevesebb pénzért, mint amennyiért hordozható gépet lehetne venni. Míg három évvel ezelôtt egy táskaméretû masináért 800 dollárral többet kértek, mint egy asztali PC-ért, ma már csak 200 dollárral kerül többe a noteszgép. A vevô azonban nincs könnyû helyzetben: eldöntheti, érdemes-e 500 dollár felárért TFT megjelenítôs modellt venni DSTN helyett, megér-e némi pénzt a beépített sztereó hangszóró stb. Egy biztos: a szubnoteszek (például az Olivetti Quaderno) közel sem arattak akkora sikert, mint amekkorát jósoltak nekik: az európai piac alig 18 százalékát sikerült megszerezniük. A gyártók sorra visszatáncoltak: az AST, a HP teljes méretû billentyûzettel, 8,5 hüvelykes monitorral szerelt gépeket dobott piacra, amelyeket inkább ""kisebb noteszgépnek", nem pedig subnotebooknak hívnak. Megújította kínálatát a Dell (Latitude sorozat), a Digital (Hinote Ultra), a Toshiba (Pentium processzoros Z4900CT) is, az IBM Thinkpadek újabb -- Japánban tervezett -- generációja egész sor szoftverrel feltöltve, CD-meghajtóval, színes Black Matrix megjelenítôvel kerül ki a skóciai gyárból, míg az Olivetti inkább a gépet magát öltözteti színes köntösbe és Net3 drót nélküli PCMCIA LAN-kártyát kínál készülékeihez. Mivel mind a processzorok növekvô teljesítménye, az akkumulátorok táguló energiatartománya, mind pedig a színes megjelenítôk csökkenô ára lehetôvé teszi, hogy a gyártók további lehetôségek felé kacsintgassanak, elôtérbe került a hordozható gépekbe épített multimédia. Kétféle megközelítés alakult ki: az egyik szerint a CD-ROM-meghajtót és sztereó hangszórót tartalmazó egységet a noteszgép házába kell beszorítani, a másik szerint jobb a dokkolóállomásba rejteni. Az elôbbire példa az IBM és a Panasonic megoldása, míg a Toshiba azt állítja, hogy más dolog a multimédia, és megint más a rengeteg adatot hordozó, egyszerû CD-ROM. Aki viszont az Intel P6 processzorról akart valamit megtudni, az jobban tette, ha a Cyrx standjára látogatott el. Amíg ugyanis az Intel zárkózottan hallgatott a következô generációról, a Cyrix M1-nek az Intel várható lapkájával sokban megegyezô mintapéldányai a múlt hónapban mutatkoztak be. Ami az operációs rendszereket illeti, mindenki készen akar állni a Windows 95 fogadására. PC- és szoftvergyártók (de hiszen ez természetes) éppen annyira, mint a perifériák elôállítói. A távol-keleti Chuntex Electronic például olyan monitorokat mutatott be a Cebiten, amelyek PC-hez, Macintoshhoz és Sparc munkaállomáshoz egyaránt csatlakoztathatók, s amelyeken egy soros csatolót fenntartanak a Windows 95 csatlakoztatásához. @VPowerPC park@N Külön kis parkot építettek a 14-es pavilonban a PowerPC-s alkalmazásoknak, amelyek között volt Mac OS, OS/2 és Windows NT fölött dolgozó is. Az ugyanitt, egy hatalmas videofal elôtt tartott sajtótájékoztatón igazán fejbeverô bejelentés nem hangzott el, a kérdések viszont szkeptikusak voltak. Két felfogás csapot tössze, az egyiket az újságírók, a másikat az IBM, a Motorola és az Apple vezetôi képviselték. Az egyik nézet szerint elég nagy a piac, hogy azon többen elférjenek, a másik szerint mindig csak egy gyôztes van, a legnagyobb -- vagyis ebben az esetben az Intel. A piacot, a vásárlókat mindenesetre nem a nézetek befolyásolják, hanem a teljesítmény, s az láthatólag megvan. ìgéretek is elhangzottak, például a hordozható masinákba szánt PowerPC 603 teljesítményének a megduplázásáról, a 604-es mindent túlszárnyaló teljesítményérôl, a 602-es processzor sikerérôl az egyszerû asztali gépek kategóriájában. Egy kérdésre adott válasz alapján sejthetô, hogy -- a Motorola és az Apple után -- még az idén nyáron az IBM is kirukkol a PowerPC-s személyi számítógépével. Ugyancsak a nyárra várható a 603-as és a 604-es processzort tartalmazó Macintoshok piacra kerülése. A Power Computing bemutatta, és májusra ígéri a 601-es processzoros Macintosh hasonmásokat, amelyek ára az ígéretek szerint jóval alacsonyabb lesz az eredeti Apple modellekénél. Amellett, hogy az IBM hatalmas OS/2 Warp bemutatót szervezett rengeteg alkalmazással és a -- Budapesten a Blaha Lujza téren üzemelôhöz hasonló -- szimulátorral, a PowerPC parkban is voltak OS/2 programok. Az amerikai Stardock Systems mindenesgyûjteményeket mutatott, amelyek közül már piacon van az OS/2 Essentials, és várni kell a mindenesekre, valamint az Open Document nyitott dokumentumkezelô hálózati programra. Emellett többrendbeli játékot is felvonultattak. A sok operációs rendszerrel is dolgozni tudó PowerPC mikroprocesszoros gépekben az operációs rendszer váltását megkönnyítô eszközt kínált a Softex, neve PowerPC Boot Firmware. Code Warriornak nevezik a Metroworks C++ fordítócsomagját, amelybôl egy év alatt 12 ezer példány kelt el. @VAusztrália, a partner@N Idén Ausztrália volt a Cebit partnerországa. A több mint 7,6 millió km² területû szigetországban az óriási távolságok és a csekély népsûrûség (2 fô/km²) miatt az elmúlt években erôteljes fejlôdésnek indult az informatikai és távközlési ipar. Hannoverben több mint százharminc ausztrál cég képviseltette magát. Nem akármekkora piacról van szó: az egy fôre jutó számítógépek tekintetében csak az Egyesült Ållamok elôzi meg, informatikai piacként pedig a régióban Japán után a második, közel kilencszer akkora forgalmat mutat, mint Szingapúr és Tajvan. Az ausztrál gazdaság e gyorsan növekvô ágazata 1993-ban 8,5 milliárd dollár forgalmat ért el, s az elôrejelzések szerint 1998-ra 13,5 milliárd dollárra emelkedik. Termékeinek 60 százalékát az ázsiai országokban értékesíti. Kutatás-fejlesztési kiadásai 1988 és 1993 között 45,6 millió dollárról 228 millióra emelkedtek. Ausztrália volt az elsô ország a világon, amely belföldi távközlés céljára mûholdas rendszert vett igénybe, ma pedig a világ legnagyobb Intelsat-felhasználója. Egyike volt az elsô országoknak, ahol ISDN szolgáltatást helyeztek üzembe, és minden tizennyolc ausztrálból egy mobil telefonnal rendelkezik. Ausztrál fejlesztésû repülôgépes helyfoglalási szoftvert használ több európai légitársaság (köztük a Lufthansa), de a Scandinavia jegykezelô rendszerében, a francia vasúthálózat vezérlésében és a zürichi tôzsdén ugyancsak ausztrál szoftver mûködik. A Cebiten többek közt adatbiztonsági, térinformatikai, nemzetvédelmi, pénz- és adóügyi, kormányzati alkalmazásokat és 4GL-tmutattak be. @VEurópa, a hazai pálya@N Mi tette lehetôvé, hogy a Cebit mellett évente megrendezzék a müncheni Systemset is, hogyan válhatott a hannoveri kiállítás a Las Vegas-i Comdexnél nagyobbá és miért kellett a párizsi Sicobnak végleg becsuknia a kapuit? Kontinensünk informatikai és távközlési piaca tavaly mintegy 280 milliárd ECU forgalmat ért el, a növekedés az elôzô évhez képest megduplázódott -- 4,4 százalék volt --, és ezzel olyan növekedési szintet ért el, amilyet utoljára 1991-ben regisztráltak. Az európai valuták értékcsökkenése következtében a térség részesedése a világ informatikai iparából a tavalyelôtti 32 százalékról tavaly mégis 31-re csökkent. Ezen belül Németországban 3,7 százalék volt az informatikai, 4,4 a távközlési ágazat gyarapodása, 1995-re 5,6, illetve 4,5 százalékos növekedést jósolnak. Franciaországban -- amelyet az ágazat egyik leggyengébb piacának neveznek -- 2,9, illetve 8,7 százalékot mértek, az elôrejelzés 4,5 és 8,2 százalékról szól. Lassul a bôvülés Nagy-Britanniában is, ahol az informatikai piac a tavalyi 7,7-rôl idén várhatóan 5,4 százalékos gyarapodásra fékez le, a távközlésben viszont 3,8-rôl 5,3 százalékra gyorsul az éves növekedés. Olaszországban az 1993-as visszaesés után tavaly 1,4 százalékos emelkedést figyeltek meg, a távközlési piac fejlôdése -- elsôsorban a mobil és az ISDN szolgáltatásoknak köszönhetôen -- a tavalyi 6,6-ról idén várhatóan 8,8 százalékra kapcsol. Spanyolországban a tavalyi -1,2 százalékos visszaesés után idén ismét 3,6 százalékos növekedést várnak, a távközlés területén 5,4-rôl 8,6 százalékra emelkedik a piacbôvülés üteme. Mindent összevetve Európa még mindig az Egyesült Ållamok legfontosabb partnere, a kereslet azonban a közép-keleti irányba tolódik el. A közeljövôben térségünkben várható a legnagyobb igény multimédia szolgáltatások iránt. Bármilyen számottevô legyen a földrajzi eltolódás, ennél jelentôsebb változás mutatkozik a felhasználói csoportokban. 1993-ban közel 40 millió PC-t adtak el világszerte, ám ezeknek mindössze 22 százaléka került az otthoni végfelhasználókhoz. Az ezredforduló tájékán -- állítja a Dataquest -- évente 80 millió új személyi számítógép kerül majd forgalomba, és ezek 51 százalékát otthon fogják munkába állítani. (Ezegyszersmind az árak jelentôs csökkenésével jár együtt: míg ma egy átlagos PC 1330 dollárba kerül, öt év múlva az árak jócskán ezer dollár alá esnek.) Jelentôs eltéréseket mutat a Dataquest (Compaq) és az IDC (Olivetti) elôrejelzése: az elôbbi szerint 1995-ben 2,9, 2000-ben 10 millió PC-t fognak eladni Európában, az utóbbi szerint idén 4,3 millió személyi számítógép kerül a 170 millió európai háztartásba, 22 százalékkal több, mint tavaly. Kik és miért vásárolják ezeket az otthoni PC-ket? A vevôk -- akiknek csak 30 százaléka tartozik az otthon dolgozók, kisvállalkozók körébe, 50 százalék viszont egyszerûen családi felhasználó -- az esetek 80 százalékában a kikapcsolódás, a játékprogramok kedvéért kapcsolják be a PC-t. Számukra az olcsóbb, színes monitorral, CD-meghajtóval és sztereó hangszóróval egybeépített PC az ideális. A Cebiten ilyen modellt mutatott be a Compaq, a Packard-Bell, nem egy távol-keleti cég (például a Mitac) és hasonló elképzelései vannak az Olivettinek -- ôk, akárcsak az ICL, a PC és a televíziókészülék egyesítésében látják a jövôt. A brit cég nem kisebb célt tûzött maga elé, mint azt, hogy ezen a területen az elsô legyen Európában. A Cebiten bemutatott két típus közül az egyik, a PCTV 66 megahertzes 486DX2 processzort, tv tunert, Soundblaster kártyát, 350 megabájtos merevlemezt, beépített hangszórókat tartalmaz, vagyis választhatunk a televíziómûsorok, a videotext, a CD-ROM-ok és a többi számítógépes alkalmazás között, ezzel szemben az Indiana család tagjai inkább hagyományos, i486-ra vagy Pentiumra épülô, sztereó rádióvevôt tartalmazó multimédia gépek. @VSiemens-Nixdorf a Cebiten@N Kis füzet fekszik elôttem az asztalon, egyharmad A/4lap nagyságú, és 42 oldalon át sorolja azokat a helyeket, amelyeken ilyen-olyan formában találkozni lehetett Hannoverben a Siemens-Nixdorffal. Ez természetesen az együttmûködô partnerek számának nagyságát mutatja, de magának a Siemensnek a hangsúlyos jelenléte érezhetô volt a Relian RM 1000 számítógépet bejelentô sajtótájékoztató környezetén. Az 1-es számot viselô kiállítási csarnok tetején kis pavilonok állnak -- van belôlük vagy kétezer -- ezek egyikében jelentették be az egyik újdonságukat. A sajtótájékoztatóra az 1103-as ajtón lehetett bemenni, de ez elôtt, és ez után még több tucat szobát bérelt a Siemens a kiállítás ideje alatt, csak a bensôségesebb tárgyalások céljaira. A Reliant RM 1000-et a Pyramid Technologyval -- szintén Siemens-Nixdorf érdekeltség -- együtt jelentették be. A hatalmas teljesítményû sorozat legkisebb darabja áprilistól kapható, négy processzorral és 16 gigabájt háttértárral, 200000 (kettôszázezer) dollárért. ùjdonságnak azért tekinthetô, mert ez az elsô, üzleti alkalmazásra szánt masszív párhuzamos processzoros modell a piacon. A mátrix elrendezésben 64 bites adatsínekkel összekötött számolóegységek mindegyikének saját be- és kimeneti, valamint memóriakapcsolata van. A csomópontban lehet egy processzor, de lehet egy processzoregyüttes is. A Siemens és a Pyramid szerint a mátrixban akár több száz processzor is dolgozhat egyszerre, ami akár terabájtnyi adat folyamatos feldolgozását, kezelését is lehetôvé teszi, gyakorlatilag megállás nélkül. A számolóegységek között az adatátviteli sebesség 200 megabájt másodpercenként, és a jövôben akár 20 kilométer távolságra is lehetnek egymástól, vagyis a technológia valójában az osztott számítógép megvalósítására alkalmas. Az így mûködô számítógép megbízhatóságát az egymástól jó messze dolgozó számolóegységek tovább növelik, maga a rendszer természeti katasztrófa idején is mûködôképes marad. A processzormátrixban tartományok alakíthatók ki, más-más feladattal, például alkalmazások futhatnak az egyikben, míg a másik az adattárakat kezeli. Számolóegységként beilleszhetôk a rendszerbe a korábbi szimmetrikus párhuzamos gépek, a Pyramid Technology Nile és a Siemens-Nixdorf RM sorozatának korábbi modelljei. Az RM 1000 Unix operációs rendszer felügyelete alatt dolgozik. Az SAP, amelynek nagy teljesítményû ügyviteli rendszerével, az R/3-mal szakértôk szerint csak az Oracle alkalmazásai veszik föl a versenyt, már megvizsgálta az új megoldást, és szakemberei nagy teljesítménynövekedés tapasztaltak. Most dolgoznak azon, hogy a programokat átalakítsák a párhuzamosság minél jobb kihasználása érdekében. Ugyancsak a Siemensnél találkoztunk a válaszológéppel. Néhány éve még humanoidokról, emberszabású robotokról szóltak a sci-fik, most mintha a virtuális robot kerülne elôtérbe. A Siemens-Nixdorf egyik standján egy nagy képernyôn furcsán grimaszoló, sárga sapkás fej fogadott, azt állítván magáról, hogy angolul vagy németül minden kérdésre képes válaszolni. Meg is kérdeztem, mennyi RAM van a hasában, mire lejátszott egy pár perces filmet arról, hogyan készítették. Két számítógép tartotta benne a lelket, egy Silicon Grapics és egy AT, az elôbbiben 64 megabájt RAM-mal. Mind a folyamatos mimika, mind az, hogy minden gyakorlás nélkül megérti azt, aki szól hozzá, komoly programozói teljesítményt igényelhetett. Beszédfelismeréssel máshol is találkozhattak a látogatók. Például az Advanced Recognition Technologies standján, ahol a gép -- anélkül, hogy én tanítottam volna -- megértette, amikor szervusszal köszöntöttem. Ezt a Smartspeak nevû modult kész termékként nem, csak OEM-eken keresztül árulják olyan alkalmazások fejlesztôinek, amelyekben jól hasznosítható a beszédfelismerés. A rendszer 8 bites mikrokontrollerrel (Intel 8051, 8088) is dolgozik, s mindössze 20 kilobájtot foglal el a memóriából. A gyártó szerint néhány ismétlés után már jó hibaszázalékkal ismeri föl a szavakat. Egy ilyen program természetesen csak ott használható jól, ahol nem regényeket mondanak tollba a gépnek, hiszen csak megállapodott, néhány százas, ezres szókinccsel lehet hatékonyan használni. Ezzel a képességgel még akár üzleti levelek diktálás utáni elôálítására is alkalmas lehet. Érdemesnek látszik összeházasítani például szótárprogrammal. @KKelenhegyi Péter, Vargha Márton@N @VFelismert karakterek@N A magyarként bejegyzett hét kiállító egyikénél, a Recognita Rt standján még a március 10-én tartott sajtótájékoztató elôtt érdeklôdtünk németországi eredményeikrôl. @KFábián László@N marketingmenedzser szerint tavaly körülbelül 1 millió márka értékben adtak el Recognita termékeket Németországban, s így -- a Computer 2000 által elért mintegy 1,5 millió márkányi szoftvereladással együtt -- részesedésük a német piacból körülbelül 30 százalékot tesz ki. Pontos adatokat azonban (például a HP scannerekkel az Egyesült Ållamokból érkezett bundle csomagok miatt) nem tudtak mondani. Cebit újdonság volt a kézzel írt számok és a vonalkódok felismerésére is képes formanyomtatvány-felismerô program, a Recognita Form 2.0. Alig húsz méterrel arrébb, ugyanebben a pavilonban állt a Caere Corporation standja. Amerikában és Nyugat-Európában úgymond a Recognita az a konkurens, amellyel a Caerenek számolnia kell, Kelet-Európában viszont az amerikai cég, amely eddig nem sok gondot fordított az ""egzotikus" karakterekre, egyelôre nem rúg labdába az Omnipage-dzsel. @KEdda Tusinac,@N a Caere németországi marketingigazgatója úgy vélte: Németországban, ezenbelül is a Macintoshon futó OCR szoftverek piacán 5-80 százalékot mondhatnak magukénak, a windowsos programoknál 55-60 százalék az övék. Európai átlagnak Tusinac asszony szintén hasonló adatot tartott reálisnak, s noha annyit elárult, hogy bevételük 33 százaléka származott Európából, a számszerû eredményekrôl nem volt hajlandó nyilatkozni. @VUjjazonosító@N Egyszerûbben dolgozik az ausztráliai Fujitsu által bemutatott ujjazonosító, mint az ujjnyomat-azonosítók általában. A beléptetôrendszerekhez ajánlott Fingerscan módszerei a digitális holográfiára, a bôrellenállás változásaira és az élô kéz más tulajdonságaira épülnek. Az egy ujjról felvett alapadatok tárolhatók egy központi helyen, de akár mágneskártyára is ráírhatók. A lényege, hogy gyorsan, nagyon kis tévedéssel tudja ellenôrizni, vajon a megmutatott ujj valóban az-e, aminek mondja magát. A személyiségi jogok védelme érdekében annyi adatot nem is vesznek föl, amennyi ahhoz kell, hogy az ismeretlen ujjlenyomat gazdáját meg lehessen találni egy adatbázisban. @VIqsoft a Cebiten@N Hatalmas tömeg, keskeny átjárók között egy-egy számítógép, elôtte az érdeklôdôk és a rajta futó alkalmazást bemutató szakember -- ez a kép fogadta a látogatót az Oracle standon. Az egyik ilyen csoportosulás az Iqsoft három alkalmazását, a Doktárat, a -- Magyarországon például a Postán is használt -- automatikus csekkfeldolgozónak a nyitásra elkészült, OS/2 Warp fölött dolgozó változatát, valamint az IQBA nevû adatkezelô rendszert bemutató @KKiss @KViktória@N és @KLanger László@N körül volt. Beszámolójukból kiderült, hogy Oracle partnerként kaptak lehetôséget a bemutatkozásra, ami a jelek szerint jól sikerült. Egy másik gépnél az SAP R/3 Oracle változatát lehetett megtekinteni, ami azért érdekes, mert a -- korábban elsôsorban Informix adatbázis-kezelôvel szállított -- ügyviteli rendszer egyik legnagyobb, ha nem az egyetlen versenytársának az Oracle alkalamzásokat tartják a szakértôk. @VFaxináció@N Nálunk is ismertek voltak az elsôk között megjelent Intel Satisfaxtion faxkártyák. Az Intel azóta eladta ezt az üzletágat a kanadai Pure Data cégnek. Ezután tehát a saját Faxination sorozata mellett ezeket az Intel által korábban bevezetett termékeket is szállítják, és -- mint a standon megtudtam -- ugyanazokkal a nagykereskedôkkel kívánnak együttdolgozni, akik eddig forgalmazták a Satisfaxtiont. @KTim @KP.Gouldson@N azt is megemlítette, hogy a Matáv szakértôi nem sokkal elôttem jártak ott, és -- látva a német engedélyt a termékek dobozán -- megnyugtatták ôt, hogy nem lesz gond a magyarországi engedélyezéssel. A kínálatba azonban nem került bele valamennyi Intel faxkártya, csak három, a Satisfaxtion 400, 400e és 200, a többi eltûnik a piacról. A Netsatisfaxtion hálózati faxserver viszont továbbra is az Intel terméke marad. Saját Faxination sorozatában a Pure Data jellemzôen nagy szervezeteknek kínál faxkártyákat. A Duo két telefonvonalat kezel, a Quattro pedig négyet, de ezek sorozatban is képesek együtt dolgozni, egy számítógépbôl akár harminckét vonallal is elboldogulnak. A Localfax programmal a hagyományos távmásoló szintén integrálható a rendszerbe. Egyéb adatátviteli termékei is vannak a Pure Datának, például az elsôk között piacra került PCI adatsínes Token-Ring csatoló, amely a dugd be és mûködik elven automatikusan konfigurálja magát a számítógépben, és szállítja az információt az SNMP-alapú hálózat felügyelô programnak. Termékeik minôségét mutatja, hogy január óta rendelkeznek azISO 9002 tanusítvánnyal.